Minden motorosnak - sõt, minden értelmes embernek - közhely, hogy a motoros sokkal nagyobb mértékben van kitéve egy esetleges közlekedési balesetbõl adódó sérülésnek, mint mondjuk egy autóvezetõ. Mi, aki motorra ülünk és elindulunk egy hosszabb-rövidebb útra ezzel természetesen tisztában vagyunk - legalábbis ajánlott, hogy tisztában legyünk! Persze ez nem azt jelenti, hogy rettegve egy esetleges balesettõl, az út jobb szélén 20 km/órás sebességgel cammogunk második sebességi fokozatban. Viszont érdemes ismernünk néhány olyan tényt, ami segíthet elkerülni egy nem kívánt találkozást a közlekedés valamely másik résztvevõjével, esetleg az út mellett található mûtárgyakkal, fákkal.
Néhány éve egy egész Európára kiterjedõ adatgyûjtést és elemzést végeztek erre hivatott szakemberek, amikor is összesen 921 olyan balesetet vettek górcsõ alá, amiben motoros is érintett volt. A baleseti adatok elemzését gyakorlatilag mindenre kiterjedõen, nagyon alaposan és tudományosan hajtották végre, majd egy jelentésben összegezték vizsgálataikat. Ez az úgynevezett MAIDS Report. A MAIDS a Motorcycle Accidendts In Depth Study rövidítésébõl alkotott mozaikszó, a cím körülbelül annyit tesz magyarul, hogy: Alaposan Tanulmányozott Motoros Balesetek. Maga a tanulmány elég hosszú, rengeteg táblázattal, grafikonnal. Teljes terjedelmében megtalálható ITT.
Szeretnék viszont kiemelni néhány érdekes, esetleg elsõre meglepõ megállapítást a jelentésbõl.
A kutatók vizsgálták hogy hány egyéb jármû vett részt a balesetben a motorkerékpáron kívül. Eszerint a balesetek négyötödében (80,2 %) a motoroson kívül még egy másik jármû is részes volt, – ez az összes 921-bõl 738 eset – míg a balesetek 15,5%-ában csak a motoros volt érintett.
A baleset elsõdleges okának vizsgálatakor szembetûnõ, hogy a balesetek majdnem kilencven százalékáért valamelyik jármû vezetõje volt elsõsorban a felelõs (összesen 87,5%), de nagyobb mértékben a másik jármû vezetõje (50,4%). Figyelemre méltó, hogy a balesetek közel nyolc százalékáért az idõjárási tényezõk (figyelmen kívül hagyása) felelt.
Érdekes megnézni azt, hogy a balesetek megoszlása milyen arányban érintette a különbözõ motorkerékpár kategóriákat, ha súlyuk alapján vizsgáljuk õket. Talán elmondható, hogy minél nagyobb (súlyosabb) motoron közlekedik valaki, annál kevésbé van kitéve egy esetleges balesetnek, vélelmezhetõen a nagyobb megfontoltság és a több tapasztalat miatt. Legalábbis ha az európai adatokat nézzük! A balesetek 42,7%-át a 100 kg alatti, tehát a vizsgált legkisebb motorkategória tulajdonosai szenvedték el, ide jellemzõen a robogók, segédmotorok tartoznak.
Az elõzõ megállapítással összecseng, hogy a kisebb hengerûrtartalmú motorok, jellemzõen az ötven köbcentiméteres kategória esetében is a legnagyobb valószínûsége egy nem várt eseménynek (az összes eset 42,7%-a). Itt ugyanaz elmondható, mint az elõzõ táblázatnál, ugyancsak hozzátéve, hogy a hazai adatok nem biztos, hogy egybevágnának az európaiakkal.
Látszólag a motorkerékpár meghatározó színe is befolyásolja azt, hogy milyen valószínûséggel szenved balesetet a vezetõje. Fekete motorok tulajdonosai: Vigyázat! A fekete motorok adták az összes baleset 24,8%-át (gyakorlatilag minden negyedik baleset!), a kék színûek 19%-ot, a pirosak 18%-ot. Persze ez nyilvánvalóan összefügg a vizsgált motorok színének megoszlásával, amit az adatok alá is támasztanak, hisz a vizsgálatban gyakorlatilag minden negyedik motor fekete volt (23,1%). Tehát kijelenthetõ, hogy a motor színe tulajdonképpen nem befolyásolja egy esetleges baleset elõfordulásának valószínûségét sem pro, sem kontra.
Ha megnézzük, hogy milyen sebességgel haladt a motoros azokban az esetekben, amikor kizárólag õ volt érintett a balesetben, tehát másik jármû nem, akkor azt látjuk, hogy ezen eseményekben szignifikánsan nagyobb számban voltak érintettek a 100 km/óra sebességgel, vagy annál gyorsabban haladó motorosok (az összes baleset 21,7%-a).
Ha ugyancsak a motoros sebességét vizsgáljuk, viszont azokban az esetekben, amikor a motoroson kívül még egy vagy több jármû érintett volt a balesetben, akkor szembeötlõ, hogy ilyenkor gyakorlatilag független a baleset elõfordulásának valószínûsége a nagyobb sebességtõl. Viszont az esetlegesen bekövetkezõ balesetben elszenvedett személyi sérülés mértéke valószínûleg nem.
Az idõjárási körülmények közül pusztán azt emelhetjük ki, hogy esõs idõben történt a balesetek 7,9%-a, 89,9%-a azonban csapadékmentes idõben.
A motoros neme gyakorlatilag nem mérvadó (legalábbis baleseti szempontból nem), hisz körülbelül ugyanabban az arányban szenvedtek balesetet, mint amilyen arányban fordultak elõ a mintában.
Meglepõ lehet az is, hogy az esetek túlnyomó részében a balesetben részes másik jármû vezetõjét semmilyen tényezõ nem korlátozta látásában, az idõjárási hatás ebben az esetben csak 3,2%-a a baleseteknek, tehát ha a másik jármû vezetõje eléggé figyelmes lett volna, jó néhány baleset lett volna elkerülhetõ.
Végezetül néhány olyan megállapítás, amely mindenképpen megfontolandó, hogy a jövõben saját, tudatos magatartásukkal csökkentsük annak valószínûségét, hogy saját hibánkból, vagy más figyelmetlensége miatt baleset érjen bennünket:
103 esetben az elszenvedett balesetnek mind a motor vezetõje, mind utasa részese volt.
Ugyancsak nagyobb arányban voltak baleset részesei városi forgalomban a segédmotorosok, mint a nagymotorral közlekedõk. (85,9% illetve 62%).
A leggyakoribb „baleseti partnerek” a személykocsik közül kerültek ki (60%).
72%-a a baleseteknek városi forgalomban történt.
Egy motorkerékpáros jóval nagyobb eséllyel ütközhet egy személykocsival városi forgalomban, mint lakott területen kívül. (64,1% illetve 46,7%).
És a legfontosabb: Ride Safe and Pray Hard! Magyarul valahogy így hangzana: Motorozz Körültekintõen és Imádkozz Lankadatlan!