Blog

Napfény, strand, sál, sapka

Séta a fotoszintetizálók és a szimplán csak napfürdõzõk között

Motorozni nem tudtam ebben a szép idõben sajnos a már leírt okok miatt, de nem hagyhattam ki, hogy ne sétáljak egyet a városban. A gépet is magammal vittem persze, hogy pár képet csináljak.

Elsõ utam a Szent István térre vezetett. Kedvelem. Néhány éve lett felújítva az egész tér és a víztorony amely a mai napig funkcionál. Régen bolhapiac mûködött itt. Annak is megvolt a hangulata, de így sokkal szebb.

 

Innen a közeli Széchenyi térre mentem ahol megnéztem a tegnap kivágott 150 éves platán torzóját. Sajnos balesetveszélyessé vált, így a kivágása mellett döntöttek.

Azért maradt még faóriás!

Januári házasság? Én inkább tavaszi, vagy nyári idõpontra szavaznék, de itt Szegeden komoly csatákat vívnak ezekért a dátumokért. Szép nyári hétvégékent az ember egy fagyival kiül a parkba és végignézhezti amint futószalagon érkeznek a díszes menetek, boldog emberek.

Január végéhez képest ajándék idõt fogott ki ez a szerencsés pár!

A Széchenyi tér kipipálva, irány a Tisza! A fürdõnadrág otthon maradt, így beérem a látvánnyal is. Itt található a Móra Ferenc Múzeum is. Szerintem legalább 10 éve, hogy nem voltam benn. Elõtte annál többet. Fõleg nyáron. A szökõkútból a vízpermetet ráhordja a szél az emberre, ha jó helyet választott. Augusztusban a tüzijátékot is innen szoktam nézni. 

 

Kék ég, szikrázó napsütés. Szeretem.

Végigballagtam a sétányon, mint sokan mások. Bringások, kutyások. Egy vizsla és egy szép agár játszik, aztán nagyot isznak a sekély tócsából. Én nem hagynám, de nem az enyémek.

A belváros szíve következik. Kárász utca.

Ez aztán valóban tele van. Akár nyáron. Mindenki élvezi a jó idõt.

Mindig akadnak azért kimért, tartózkodó nézelõdõk. Legalább pózóltak a fényképhez.

Van aki meg együtt örül velem az éltetõ napfénynek!

Száni