Különleges volt ez a Mikulás nap. A szombati programot azonban még megelőzte egy szolgálat, amely péntek este zajlott a Geronimo MC. klubházában. Este Gyusziék hajlékában találkoztunk, ahol az összegyülekezésünkig, bepillanthattunk egy szokásosnak egyáltalán nem tekinthető család életébe. Rengeteg feladat van, de olyan szeretetben tesznek mindent, hogy nem is veszed észre, nem egy átlagos létszámú családnál vagy. Nagyon aranyosak. Miután közülünk mindenki megérkezett, az asztal köré ülve imákban kértünk áldást Istenünktől, az esti programra. Elindultunk a Geronimo MC. klubházába, amely többünk számára ismeretlen helyszín volt. Ismerősként köszöntöttek, és mi is elég sok ismerős arcot fedeztünk fel. A pacsizás után a pult körül gyűltünk össze, ahol jó hangulatú beszélgetések alakultak ki. Az egyik biker részéről elhangzott egy pár, a hitvallásunkra utaló kérdés is, amelyre VerPé adott kimerítő választ. Már éjfél közeledett, amikor elbúcsúztunk a vendéglátóktól, és a bikerektől. Jehu, - aki már többször volt itt – így foglalta össze az estét: Hála a Megváltónak, aki lehetőséget adott az estén való részvételre, és a jó hangulatú beszélgetések kialakulására. Ilyenre az eddig alkalmakon nem volt példa, mondta. Dicsőség az Úrnak!
A késői nyugovóra térés sem akadályozott meg senkit abban, hogy részt vegyen a szombat délutáni Mikulás napi, új kezdeményezésű Tracs-Party-n. Az összegyülekezés most sem volt zökkenőmentes, ráadásul lelkünk ellensége is bizonyságot tett arról, hogy sosem alszik. Jéhuék autója elromlott, így mentesítő járatot kellett indítani a megérkezésük biztosítására. Nagyon jó volt a hangulat, egy páran az alkalomhoz illően mikulás sapkában érkeztek. Volt ám eszem-iszom, hiszen a háziasszony Szilvi sütijein kívül több testvérnő szintén sütivel, csoki mikulással készült, de volt akik nasit, vagy üdcsit hoztak. Az italrepertoár tejből az üdítők színes kavalkádjából állt, nem is beszélve a csapvízről, habár ezt azért kevesen itták. A nagy evés-ivásba csak egy valaki nem nagyon akart beilleszkedni. Ő különlegesen ínyencnek adta elő magát, mert csak az édesanyja Judit által biztosított italt fogadta el a másik szobába félrehúzódva, és ez Panka, a legifjabb Szikszai volt. Azt hiszem egyhangúlag megállapítottuk, hogy nagyon jó ötlet volt Szilvi részéről a kezdeményezés. A szeretetvendégség gyakorlásának folytatására már a helyszínen kijelentések hangzottak el más testvérek, és testvérnők részéről. Azt hiszem senki sem fog megharagudni, ha azzal zárom ezeket a sorokat, hogy kiemeljem a kezdeményező személyét Szilvit. Szilvi, nagyon hálásak vagyunk érted a Teremtő Istennek, és fiának, Jézus Krisztusnak. Veled kapcsolatban nem lehet, és nem is szabad elfelejteni azt, hogy Te vagy az első azok közül, aki "kívülállóként” tetted be a lábad a közösségünkbe, és közöttünk is maradtál, hallelúja. Tudom, hogy az MKMK életében számodra vannak nem teljesen szokványos dolgok, cselekedetek, de azt is tudom, hogy mindannyian szeretünk! Áldjon meg az Úr, és érezd jól magad továbbra is a közösségünkben, mi is jól érezzük magunkat a Te közösségedben.
Még egy titkot azért még szeretnék megosztani veled, - habár ezt valójában azért szerintem sejted - hogy imádkozni szoktunk, és fogunk is érted! J
Forester