Fórum

Csabika üzente 2015-04-28 23:57:24

Kislányom AnnaBella.Jól viseli,olyan kis vidám! Dicsőség az Úrnak! Kapott egy bátorság oklevelet is, ezt még be kell kereteznem! Az Úr áldjon benneteket! Üdv:csabika

Szent üzente 2015-03-30 16:39:50

Amikor Fülöpöt kiküldte az ÚR valahová, ami nem tűnt logokusnak, csak épp valaki segítséget kért Istentől és épp őt küldte hozzá...

Szóval tegnap délután (időben a  Fogas-buli után) felvettem a Keleti Pályaudvar közelében egy ifjú hölgyet táskával, aki leintett. Gyorsan kiderült, hogy el van veszve Bp-n, és el kéne vinni a Ráday utcába  a Ref Teológiára, mert lelkész szakra készül felvételizni, és egyből mondta: "Magát az Isten küldte...".

Mondom, hogy tényleg így van mert, nagyon könnyen kerülhetett volna "hiénák" karmai közé (taxisnak látszó közúti fosztogatók), akik... khm...nagyon sokba kerültek volna. Én meg egy "Golgis" hívő tesó vagyok. Persze gyorsan kiderült, hogy van sok közös hívő ismerősünk is, merthogy kicsiny nyáj vagyunk. Nagyonnagyon gazdaságos áron, gond nélkül és rövid idő alatt, biztonságban eljutott uticéljához.

Ez az eset egy hívő meghallgatott imádsága, és nekem meg öröm, hogy Isten használni tudott engem (az "idétlent") a munkájában.
 

Szent üzente 2015-03-30 16:39:50

Amikor Fülöpöt kiküldte az ÚR valahová, ami nem tűnt logokusnak, csak épp valaki segítséget kért Istentől és épp őt küldte hozzá...

Szóval tegnap délután (időben a  Fogas-buli után) felvettem a Keleti Pályaudvar közelében egy ifjú hölgyet táskával, aki leintett. Gyorsan kiderült, hogy el van veszve Bp-n, és el kéne vinni a Ráday utcába  a Ref Teológiára, mert lelkész szakra készül felvételizni, és egyből mondta: "Magát az Isten küldte...".

Mondom, hogy tényleg így van mert, nagyon könnyen kerülhetett volna "hiénák" karmai közé (taxisnak látszó közúti fosztogatók), akik... khm...nagyon sokba kerültek volna. Én meg egy "Golgis" hívő tesó vagyok. Persze gyorsan kiderült, hogy van sok közös hívő ismerősünk is, merthogy kicsiny nyáj vagyunk. Nagyonnagyon gazdaságos áron, gond nélkül és rövid idő alatt, biztonságban eljutott uticéljához.

Ez az eset egy hívő meghallgatott imádsága, és nekem meg öröm, hogy Isten használni tudott engem (az "idétlent") a munkájában.
 

HEP üzente 2015-03-28 08:05:41

Bocsánatkérés.

Uram Jézus Krisztus bocsánatodért esedezem.
Ne haragudj reám bűneim miatt, melyeket én gonoszul elkövettem.
Ne számítsd bűnnek mulasztásomat, engedetlenségemet.
Kérlek, mutass nekem utat, amely feléd visz.
Kérlek adj nekem erőt, amely a feléd vezető úton tart engem.
Kérlek segítsd hitetlen testvéreinket abban, hogy meglássanak Téged, hogy felfogják ők is a Te Istenséged üdvözítő erejét.
Érzem Uram a Te fölfoghatatlan erődet.
Érzem, ahogy munkálkodsz bennem.
Tudom, ha én is észreveszem a bűnt és teszek ellene, akkor elnyerem az örök életet.
Köszönöm néked, hogy meghallgattál engem bűnös szolgádat. Ámen.

Danimaci üzente 2015-03-16 12:00:20

Szerzői jogvédett? :)

D(m)

Kornél üzente 2015-03-05 14:32:54

Az elmúlt hónapban foglalkoztam egy Bibliatanulmánnyal (a címe lejjebb látható), amiből megosztok néhány számomra fontos tanulságot és gondolatot.

Tanulság: Ha szolgálni akarod Istent, akkor ne azt kérd tőle, hogy legyen veled és áldjon meg, hanem azt kérd, hogy mutassa meg, hogy ő hol van, mert ha ott szolgálod őt, ahol ő van, akkor ott biztosan áldott vagy, mert az akarata szerinti helyedenn vagy.

Isten megtapasztalása akaratának megismerése és cselekvése által. (Henry T. Balckaby és Claude V. King)

- Isten mindig munkálkodik körülötted.

- Isten folyamatos szeretetkapcsolatra törekszik veled, amely valóságos és személyes.

- Isten meghív, hogy csatlakozz az ő munkájához.

- Isten szól hozzád a Szentlélek által - a Biblián keresztül, az imádságban, a körülmények által és a gyülekezet által, - hogy felfedje önmagát, szándékait és útjait.

- Isten meghívása a vele való munkálkodásra, mindig hit-krízisbe vezet, amely hitet és tettet kíván.

- Életedben komoly változásra van szükség ahhoz, hogy igazodj Istenhez, amikor ő cselekszik.

- Megismered Istent tapasztalatból, amint engedelmeskedsz neki, és ő véghezviszi munkáját rajtad keresztül.

Az engedelmesség:

- Az engedelmesség Isten iránti szereteted külső kifejése.

- A szeretet és az engedelmesség jutalmaként Isten kijelenti magát neked.

- Ha baj van az engedelmességeddel, baj van a szereteteddel.

- Isten szeretet. Az ő akarata mindig a legjobb.

- Isten mindent tud. Utasításai mindig helyesek.

- Isten mindenható. Képessé tud tenni akaratának cselekvésére.

- Ha szereted őt, engedelmeskedsz neki. 

Csabika üzente 2015-03-12 23:00:41

Ezt ki csinálta? -ügyes! Én szeretnék mindegyik felvarróból!

Elnökség üzente 2015-03-12 14:16:14

Sokan vagyunk a világban ! (felső sor az M alatt )

Kornél üzente 2015-03-05 14:32:54

Az elmúlt hónapban foglalkoztam egy Bibliatanulmánnyal (a címe lejjebb látható), amiből megosztok néhány számomra fontos tanulságot és gondolatot.

Tanulság: Ha szolgálni akarod Istent, akkor ne azt kérd tőle, hogy legyen veled és áldjon meg, hanem azt kérd, hogy mutassa meg, hogy ő hol van, mert ha ott szolgálod őt, ahol ő van, akkor ott biztosan áldott vagy, mert az akarata szerinti helyedenn vagy.

Isten megtapasztalása akaratának megismerése és cselekvése által. (Henry T. Balckaby és Claude V. King)

- Isten mindig munkálkodik körülötted.

- Isten folyamatos szeretetkapcsolatra törekszik veled, amely valóságos és személyes.

- Isten meghív, hogy csatlakozz az ő munkájához.

- Isten szól hozzád a Szentlélek által - a Biblián keresztül, az imádságban, a körülmények által és a gyülekezet által, - hogy felfedje önmagát, szándékait és útjait.

- Isten meghívása a vele való munkálkodásra, mindig hit-krízisbe vezet, amely hitet és tettet kíván.

- Életedben komoly változásra van szükség ahhoz, hogy igazodj Istenhez, amikor ő cselekszik.

- Megismered Istent tapasztalatból, amint engedelmeskedsz neki, és ő véghezviszi munkáját rajtad keresztül.

Az engedelmesség:

- Az engedelmesség Isten iránti szereteted külső kifejése.

- A szeretet és az engedelmesség jutalmaként Isten kijelenti magát neked.

- Ha baj van az engedelmességeddel, baj van a szereteteddel.

- Isten szeretet. Az ő akarata mindig a legjobb.

- Isten mindent tud. Utasításai mindig helyesek.

- Isten mindenható. Képessé tud tenni akaratának cselekvésére.

- Ha szereted őt, engedelmeskedsz neki. 

Kornél üzente 2015-03-02 15:55:24

Szívem szerinti válasz, aminek teljesítése azért nem könnyű. :) :) :)

Jézus Krisztus szavaira:
„Ha valaki énutánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel naponként a keresztjét, és kövessen engem.”,

David Livingstone válasza:
„Uram, küldj bárhova, csak gyere velem.
Tegyél rám bármilyen terhet, csak te hordozz engem. Köss meg bármily kötéllel, csak a kötél hozzád kössön.”
 

Szent üzente 2015-02-19 13:07:25

A mai (15.02.19.) Mai Igét különösen ajánlom mindenki feigyelmébe!

Ám sajnos nem hagyja magát kopizni (de szabályos-de szabályos...): azért csak a "mindennapos" linkje: http://www.maiige.hu/

ErdosG üzente 2015-01-28 08:29:01

Kedves Testvéreim!

FIGYELNEK BENNÜNKET!

Tegnapi napon este bekocogtam a Bőregérbe, hogy a még kedd este otthagyott mellényemet elhozzam. A lépcsőkön lefelé menet végignéztem a bolton, és ismerős arcokat láttam. A Falka MC Presidentje volt ott pár fiatal sráccal. Én mindenféle motoros küllem nélkül (pulcsi, farmer) jöttem és kisebbrendűségi komplexusommal küzdve (honnan is emlékezne rám?) azon tűnődtem, hogy miként köszöntsem őket, motorosként, vagy csak egy odadobott sziasztok-ot válasszak. Odaérve hozzájuk, a President széles mosollyal emelte köszönésre a kezét, megoldva a problémámat. A kézfogások után mentem hátra a műhelybe egyeztetni pár kérdést, és mikor beállítottuk a hátfelvarrót a helyére hátam mögött hallom hogy: „az Úr adta!” Hátrafordulva a President állt mögöttem. Általában ezen a mondaton nem szoktam meglepődni, de ezen a helyszínen ez nem volt magától érthetődő. Elkezdtünk beszélgetni mindenféléről, majd jelezte, hogy kíváncsi lesz, várja a szezonnyitónkra, megnézi azt a romkocsmát, és persze megyünk esküvőre is!

Testvéreim figyelnek bennünket!

Üdv,

ErdosG üzente 2015-01-28 08:29:01

Kedves Testvéreim!

FIGYELNEK BENNÜNKET!

Tegnapi napon este bekocogtam a Bőregérbe, hogy a még kedd este otthagyott mellényemet elhozzam. A lépcsőkön lefelé menet végignéztem a bolton, és ismerős arcokat láttam. A Falka MC Presidentje volt ott pár fiatal sráccal. Én mindenféle motoros küllem nélkül (pulcsi, farmer) jöttem és kisebbrendűségi komplexusommal küzdve (honnan is emlékezne rám?) azon tűnődtem, hogy miként köszöntsem őket, motorosként, vagy csak egy odadobott sziasztok-ot válasszak. Odaérve hozzájuk, a President széles mosollyal emelte köszönésre a kezét, megoldva a problémámat. A kézfogások után mentem hátra a műhelybe egyeztetni pár kérdést, és mikor beállítottuk a hátfelvarrót a helyére hátam mögött hallom hogy: „az Úr adta!” Hátrafordulva a President állt mögöttem. Általában ezen a mondaton nem szoktam meglepődni, de ezen a helyszínen ez nem volt magától érthetődő. Elkezdtünk beszélgetni mindenféléről, majd jelezte, hogy kíváncsi lesz, várja a szezonnyitónkra, megnézi azt a romkocsmát, és persze megyünk esküvőre is!

Testvéreim figyelnek bennünket!

Üdv,

Csabika üzente 2015-01-22 13:04:00

Egy történet apámról!

Édesapám  nem hívő. Régen nagyon sokat ivott, szinte alkoholista volt. Sokat imádkoztunk érte hogy megszabaduljon az alkoholtól. Sok-sok többéves kitartó ima meghallgatatott! Már vagy tizenöt éve nem iszik! Csak alkoholmentes sört, de azt is ritkán. Közben nagy dohányos  volt, napi kettő doboz cigit simán elfüstölt. Kb. 7-8 éve derült ki, hogy van egy kezdődő érszűkülete. Utána nem sokkal volt is egy műtét, orvosok a dohányzás abbahagyását mondták. Apám sajnos nem hagyta abba! Hiába mondtuk,könyörögtünk hogy ne tegye,de semmi. Mikor elment nyugdíjba, itthon már nyomon követtük, de sutyiba mindig elszívott egyet. Ja és nagyon sokat köhögött. Tavaly tavasszal derült ki a ct-n hogy van a tüdején egy öt cm-es daganat! Beutalták Farkasgyepűre ott kezelték, majd a daganat lecsökkent 3,5 cm-re. Sajnos nem műthető. Jól is volt, csak a lába fájt neki nagyon, doki azt mondta, hogy a kemo mellékhatása. Novembere már szinte elviselhetetlen volt a  fájdalom. Édesanyám vitte mindenhova  de nem csináltak semmit, mindig haza zavarták. Egy hónapos szenvedés után egyik szombat este mentőt kellett hívni, mert a lábfeje  teljesen el volt színeződve, feketedve. A mentőorvos egyből bevitte, de sajnos rossz hírt közölt mert mondta hogy ebből amputálás lesz, és örüljünk hogy eddig nem kapott trombózist! Előtte mindig apám agyánál imádkoztunk hogy csökkenjen a fájdalom. A kórházba édesanyámmal akarták aláíratni a beleegyező nyilatkozatot az amputációhoz, de ő ezt nem tudta megtenni. Apám már nem nagyon volt magánál a fájdalomtól, de végül ö mondta hogy vágják csak szűnjön meg a fájdalom és így végül apám aláírta a beleegyezőt. Édesanyám kérdezte mikor lesz a műtét, mondták hogy most balesetes van bent majd ha végeztek, akkor utána jön apám. Ekkor már hajnali kettő volt. Anyám és öcsém hazajöttek majd közölték a szomorú hírt. Doki mondta hogy ez a fájdalom nagyobb a  szülési fájdalomnál. Kezdtünk beletörődni  talán akkor jobb  lesz így. Mondtuk hogy még imádkozzunk így mindenki leborulva Édesanyám, öcsém, Dóri és én, apám agyánál imádkoztunk segítségért,csodáért. Majd lefeküdtünk. Édesanyám reggel ment be a kórházba és apám lába még meg volt! A fekete szín eltűnt!  Itt történt a nagy csoda! Édesapám lába a mai napig megvan!!! Nővérek nem értették mi történt! Majd mondtuk hogy az ima ereje!  Apám azóta kedvesebb eljön a gyülekezetbe még ott a kórházi ágyon elmondta anyámnak a bűnösök imáját. Minden este édesanyám olvas neki a Bibliából és hallgatja! Régen hallani sem akart róla. Az Úr mindenkit meg tud változtatni és gyógyítani! Ma is tesz csodát! Vannak gondok bajok, de nem arra tekintünk, Isten kegyelme minden nap új erőt ad! Nincs szomorú napunk boldogan élünk!  Az Úr velünk Ő a mi támaszunk! Ezt szerettem volna veletek megosztani. Jó az ÚR!

Üdv:csabika

Csabika üzente 2015-01-22 13:04:00

Egy történet apámról!

Édesapám  nem hívő. Régen nagyon sokat ivott, szinte alkoholista volt. Sokat imádkoztunk érte hogy megszabaduljon az alkoholtól. Sok-sok többéves kitartó ima meghallgatatott! Már vagy tizenöt éve nem iszik! Csak alkoholmentes sört, de azt is ritkán. Közben nagy dohányos  volt, napi kettő doboz cigit simán elfüstölt. Kb. 7-8 éve derült ki, hogy van egy kezdődő érszűkülete. Utána nem sokkal volt is egy műtét, orvosok a dohányzás abbahagyását mondták. Apám sajnos nem hagyta abba! Hiába mondtuk,könyörögtünk hogy ne tegye,de semmi. Mikor elment nyugdíjba, itthon már nyomon követtük, de sutyiba mindig elszívott egyet. Ja és nagyon sokat köhögött. Tavaly tavasszal derült ki a ct-n hogy van a tüdején egy öt cm-es daganat! Beutalták Farkasgyepűre ott kezelték, majd a daganat lecsökkent 3,5 cm-re. Sajnos nem műthető. Jól is volt, csak a lába fájt neki nagyon, doki azt mondta, hogy a kemo mellékhatása. Novembere már szinte elviselhetetlen volt a  fájdalom. Édesanyám vitte mindenhova  de nem csináltak semmit, mindig haza zavarták. Egy hónapos szenvedés után egyik szombat este mentőt kellett hívni, mert a lábfeje  teljesen el volt színeződve, feketedve. A mentőorvos egyből bevitte, de sajnos rossz hírt közölt mert mondta hogy ebből amputálás lesz, és örüljünk hogy eddig nem kapott trombózist! Előtte mindig apám agyánál imádkoztunk hogy csökkenjen a fájdalom. A kórházba édesanyámmal akarták aláíratni a beleegyező nyilatkozatot az amputációhoz, de ő ezt nem tudta megtenni. Apám már nem nagyon volt magánál a fájdalomtól, de végül ö mondta hogy vágják csak szűnjön meg a fájdalom és így végül apám aláírta a beleegyezőt. Édesanyám kérdezte mikor lesz a műtét, mondták hogy most balesetes van bent majd ha végeztek, akkor utána jön apám. Ekkor már hajnali kettő volt. Anyám és öcsém hazajöttek majd közölték a szomorú hírt. Doki mondta hogy ez a fájdalom nagyobb a  szülési fájdalomnál. Kezdtünk beletörődni  talán akkor jobb  lesz így. Mondtuk hogy még imádkozzunk így mindenki leborulva Édesanyám, öcsém, Dóri és én, apám agyánál imádkoztunk segítségért,csodáért. Majd lefeküdtünk. Édesanyám reggel ment be a kórházba és apám lába még meg volt! A fekete szín eltűnt!  Itt történt a nagy csoda! Édesapám lába a mai napig megvan!!! Nővérek nem értették mi történt! Majd mondtuk hogy az ima ereje!  Apám azóta kedvesebb eljön a gyülekezetbe még ott a kórházi ágyon elmondta anyámnak a bűnösök imáját. Minden este édesanyám olvas neki a Bibliából és hallgatja! Régen hallani sem akart róla. Az Úr mindenkit meg tud változtatni és gyógyítani! Ma is tesz csodát! Vannak gondok bajok, de nem arra tekintünk, Isten kegyelme minden nap új erőt ad! Nincs szomorú napunk boldogan élünk!  Az Úr velünk Ő a mi támaszunk! Ezt szerettem volna veletek megosztani. Jó az ÚR!

Üdv:csabika

Csabika üzente 2015-01-22 13:04:00

Egy történet apámról!

Édesapám  nem hívő. Régen nagyon sokat ivott, szinte alkoholista volt. Sokat imádkoztunk érte hogy megszabaduljon az alkoholtól. Sok-sok többéves kitartó ima meghallgatatott! Már vagy tizenöt éve nem iszik! Csak alkoholmentes sört, de azt is ritkán. Közben nagy dohányos  volt, napi kettő doboz cigit simán elfüstölt. Kb. 7-8 éve derült ki, hogy van egy kezdődő érszűkülete. Utána nem sokkal volt is egy műtét, orvosok a dohányzás abbahagyását mondták. Apám sajnos nem hagyta abba! Hiába mondtuk,könyörögtünk hogy ne tegye,de semmi. Mikor elment nyugdíjba, itthon már nyomon követtük, de sutyiba mindig elszívott egyet. Ja és nagyon sokat köhögött. Tavaly tavasszal derült ki a ct-n hogy van a tüdején egy öt cm-es daganat! Beutalták Farkasgyepűre ott kezelték, majd a daganat lecsökkent 3,5 cm-re. Sajnos nem műthető. Jól is volt, csak a lába fájt neki nagyon, doki azt mondta, hogy a kemo mellékhatása. Novembere már szinte elviselhetetlen volt a  fájdalom. Édesanyám vitte mindenhova  de nem csináltak semmit, mindig haza zavarták. Egy hónapos szenvedés után egyik szombat este mentőt kellett hívni, mert a lábfeje  teljesen el volt színeződve, feketedve. A mentőorvos egyből bevitte, de sajnos rossz hírt közölt mert mondta hogy ebből amputálás lesz, és örüljünk hogy eddig nem kapott trombózist! Előtte mindig apám agyánál imádkoztunk hogy csökkenjen a fájdalom. A kórházba édesanyámmal akarták aláíratni a beleegyező nyilatkozatot az amputációhoz, de ő ezt nem tudta megtenni. Apám már nem nagyon volt magánál a fájdalomtól, de végül ö mondta hogy vágják csak szűnjön meg a fájdalom és így végül apám aláírta a beleegyezőt. Édesanyám kérdezte mikor lesz a műtét, mondták hogy most balesetes van bent majd ha végeztek, akkor utána jön apám. Ekkor már hajnali kettő volt. Anyám és öcsém hazajöttek majd közölték a szomorú hírt. Doki mondta hogy ez a fájdalom nagyobb a  szülési fájdalomnál. Kezdtünk beletörődni  talán akkor jobb  lesz így. Mondtuk hogy még imádkozzunk így mindenki leborulva Édesanyám, öcsém, Dóri és én, apám agyánál imádkoztunk segítségért,csodáért. Majd lefeküdtünk. Édesanyám reggel ment be a kórházba és apám lába még meg volt! A fekete szín eltűnt!  Itt történt a nagy csoda! Édesapám lába a mai napig megvan!!! Nővérek nem értették mi történt! Majd mondtuk hogy az ima ereje!  Apám azóta kedvesebb eljön a gyülekezetbe még ott a kórházi ágyon elmondta anyámnak a bűnösök imáját. Minden este édesanyám olvas neki a Bibliából és hallgatja! Régen hallani sem akart róla. Az Úr mindenkit meg tud változtatni és gyógyítani! Ma is tesz csodát! Vannak gondok bajok, de nem arra tekintünk, Isten kegyelme minden nap új erőt ad! Nincs szomorú napunk boldogan élünk!  Az Úr velünk Ő a mi támaszunk! Ezt szerettem volna veletek megosztani. Jó az ÚR!

Üdv:csabika

Csabika üzente 2015-01-22 13:04:00

Egy történet apámról!

Édesapám  nem hívő. Régen nagyon sokat ivott, szinte alkoholista volt. Sokat imádkoztunk érte hogy megszabaduljon az alkoholtól. Sok-sok többéves kitartó ima meghallgatatott! Már vagy tizenöt éve nem iszik! Csak alkoholmentes sört, de azt is ritkán. Közben nagy dohányos  volt, napi kettő doboz cigit simán elfüstölt. Kb. 7-8 éve derült ki, hogy van egy kezdődő érszűkülete. Utána nem sokkal volt is egy műtét, orvosok a dohányzás abbahagyását mondták. Apám sajnos nem hagyta abba! Hiába mondtuk,könyörögtünk hogy ne tegye,de semmi. Mikor elment nyugdíjba, itthon már nyomon követtük, de sutyiba mindig elszívott egyet. Ja és nagyon sokat köhögött. Tavaly tavasszal derült ki a ct-n hogy van a tüdején egy öt cm-es daganat! Beutalták Farkasgyepűre ott kezelték, majd a daganat lecsökkent 3,5 cm-re. Sajnos nem műthető. Jól is volt, csak a lába fájt neki nagyon, doki azt mondta, hogy a kemo mellékhatása. Novembere már szinte elviselhetetlen volt a  fájdalom. Édesanyám vitte mindenhova  de nem csináltak semmit, mindig haza zavarták. Egy hónapos szenvedés után egyik szombat este mentőt kellett hívni, mert a lábfeje  teljesen el volt színeződve, feketedve. A mentőorvos egyből bevitte, de sajnos rossz hírt közölt mert mondta hogy ebből amputálás lesz, és örüljünk hogy eddig nem kapott trombózist! Előtte mindig apám agyánál imádkoztunk hogy csökkenjen a fájdalom. A kórházba édesanyámmal akarták aláíratni a beleegyező nyilatkozatot az amputációhoz, de ő ezt nem tudta megtenni. Apám már nem nagyon volt magánál a fájdalomtól, de végül ö mondta hogy vágják csak szűnjön meg a fájdalom és így végül apám aláírta a beleegyezőt. Édesanyám kérdezte mikor lesz a műtét, mondták hogy most balesetes van bent majd ha végeztek, akkor utána jön apám. Ekkor már hajnali kettő volt. Anyám és öcsém hazajöttek majd közölték a szomorú hírt. Doki mondta hogy ez a fájdalom nagyobb a  szülési fájdalomnál. Kezdtünk beletörődni  talán akkor jobb  lesz így. Mondtuk hogy még imádkozzunk így mindenki leborulva Édesanyám, öcsém, Dóri és én, apám agyánál imádkoztunk segítségért,csodáért. Majd lefeküdtünk. Édesanyám reggel ment be a kórházba és apám lába még meg volt! A fekete szín eltűnt!  Itt történt a nagy csoda! Édesapám lába a mai napig megvan!!! Nővérek nem értették mi történt! Majd mondtuk hogy az ima ereje!  Apám azóta kedvesebb eljön a gyülekezetbe még ott a kórházi ágyon elmondta anyámnak a bűnösök imáját. Minden este édesanyám olvas neki a Bibliából és hallgatja! Régen hallani sem akart róla. Az Úr mindenkit meg tud változtatni és gyógyítani! Ma is tesz csodát! Vannak gondok bajok, de nem arra tekintünk, Isten kegyelme minden nap új erőt ad! Nincs szomorú napunk boldogan élünk!  Az Úr velünk Ő a mi támaszunk! Ezt szerettem volna veletek megosztani. Jó az ÚR!

Üdv:csabika

Csabika üzente 2015-01-22 13:04:00

Egy történet apámról!

Édesapám  nem hívő. Régen nagyon sokat ivott, szinte alkoholista volt. Sokat imádkoztunk érte hogy megszabaduljon az alkoholtól. Sok-sok többéves kitartó ima meghallgatatott! Már vagy tizenöt éve nem iszik! Csak alkoholmentes sört, de azt is ritkán. Közben nagy dohányos  volt, napi kettő doboz cigit simán elfüstölt. Kb. 7-8 éve derült ki, hogy van egy kezdődő érszűkülete. Utána nem sokkal volt is egy műtét, orvosok a dohányzás abbahagyását mondták. Apám sajnos nem hagyta abba! Hiába mondtuk,könyörögtünk hogy ne tegye,de semmi. Mikor elment nyugdíjba, itthon már nyomon követtük, de sutyiba mindig elszívott egyet. Ja és nagyon sokat köhögött. Tavaly tavasszal derült ki a ct-n hogy van a tüdején egy öt cm-es daganat! Beutalták Farkasgyepűre ott kezelték, majd a daganat lecsökkent 3,5 cm-re. Sajnos nem műthető. Jól is volt, csak a lába fájt neki nagyon, doki azt mondta, hogy a kemo mellékhatása. Novembere már szinte elviselhetetlen volt a  fájdalom. Édesanyám vitte mindenhova  de nem csináltak semmit, mindig haza zavarták. Egy hónapos szenvedés után egyik szombat este mentőt kellett hívni, mert a lábfeje  teljesen el volt színeződve, feketedve. A mentőorvos egyből bevitte, de sajnos rossz hírt közölt mert mondta hogy ebből amputálás lesz, és örüljünk hogy eddig nem kapott trombózist! Előtte mindig apám agyánál imádkoztunk hogy csökkenjen a fájdalom. A kórházba édesanyámmal akarták aláíratni a beleegyező nyilatkozatot az amputációhoz, de ő ezt nem tudta megtenni. Apám már nem nagyon volt magánál a fájdalomtól, de végül ö mondta hogy vágják csak szűnjön meg a fájdalom és így végül apám aláírta a beleegyezőt. Édesanyám kérdezte mikor lesz a műtét, mondták hogy most balesetes van bent majd ha végeztek, akkor utána jön apám. Ekkor már hajnali kettő volt. Anyám és öcsém hazajöttek majd közölték a szomorú hírt. Doki mondta hogy ez a fájdalom nagyobb a  szülési fájdalomnál. Kezdtünk beletörődni  talán akkor jobb  lesz így. Mondtuk hogy még imádkozzunk így mindenki leborulva Édesanyám, öcsém, Dóri és én, apám agyánál imádkoztunk segítségért,csodáért. Majd lefeküdtünk. Édesanyám reggel ment be a kórházba és apám lába még meg volt! A fekete szín eltűnt!  Itt történt a nagy csoda! Édesapám lába a mai napig megvan!!! Nővérek nem értették mi történt! Majd mondtuk hogy az ima ereje!  Apám azóta kedvesebb eljön a gyülekezetbe még ott a kórházi ágyon elmondta anyámnak a bűnösök imáját. Minden este édesanyám olvas neki a Bibliából és hallgatja! Régen hallani sem akart róla. Az Úr mindenkit meg tud változtatni és gyógyítani! Ma is tesz csodát! Vannak gondok bajok, de nem arra tekintünk, Isten kegyelme minden nap új erőt ad! Nincs szomorú napunk boldogan élünk!  Az Úr velünk Ő a mi támaszunk! Ezt szerettem volna veletek megosztani. Jó az ÚR!

Üdv:csabika

Jéhu üzente 2014-12-15 19:24:06

Benzinkúti történet.

Rendszerint az Orczy téren tankolok a piros kútnál. Szombaton úgy gondoltam, hogy a kék-zöld kúton tankolok a Fiumei úton. Fizetés után kaptam egy matricát, meg gyüjtőfüzetet, blokkot, bankkártyát, szóval tele volt a kezem. Leraktam mindent a fagyis hűtőre, hogy kényelmesen elpakolhassak mindent a pénztárcámba. Odajött egy roma srác, nézte mit csinálok és beszólt. Matrica, matrica? Kérdően néztem rá. ???? Mire ő ezt mondta. Én ismerem magát. Maga nem ismer engem, de én ismerem magát. Nem értettem miről beszél, de mire összepakoltam a cuccomat, már kiment a kocsijához. Ahogy elindultam, megszólalt egy másik férfi is a sorban állva. Én is ismerem magát. Csak néztem magam elé.???? Azt mondta,ott volt az Agapé napon mikor motoroztatták a gyerekeinket, Isten áldja magukat! Hát így váltunk el, egymásra áldást kérve. Kiléptem az ajtón és megláttam a srácot. Megkérdeztem, hogy mi volt ez odabent? Azt mondta, hogy bent volt a börtönben és emlékszik, hogy Jézusról beszéltem. Lepacsiztunk úgy válltunk el.

Nagyon boldog voltam (vagyok), mert mindig arra vágyok, hogy legyen visszajelzés, hogy az a munka amit végzek (zünk) nem felesleges időpocséklás. Így erősít bennünket a mi Urunk!

ÜDV

Jéhu 

Jéhu üzente 2014-12-15 19:24:06

Benzinkúti történet.

Rendszerint az Orczy téren tankolok a piros kútnál. Szombaton úgy gondoltam, hogy a kék-zöld kúton tankolok a Fiumei úton. Fizetés után kaptam egy matricát, meg gyüjtőfüzetet, blokkot, bankkártyát, szóval tele volt a kezem. Leraktam mindent a fagyis hűtőre, hogy kényelmesen elpakolhassak mindent a pénztárcámba. Odajött egy roma srác, nézte mit csinálok és beszólt. Matrica, matrica? Kérdően néztem rá. ???? Mire ő ezt mondta. Én ismerem magát. Maga nem ismer engem, de én ismerem magát. Nem értettem miről beszél, de mire összepakoltam a cuccomat, már kiment a kocsijához. Ahogy elindultam, megszólalt egy másik férfi is a sorban állva. Én is ismerem magát. Csak néztem magam elé.???? Azt mondta,ott volt az Agapé napon mikor motoroztatták a gyerekeinket, Isten áldja magukat! Hát így váltunk el, egymásra áldást kérve. Kiléptem az ajtón és megláttam a srácot. Megkérdeztem, hogy mi volt ez odabent? Azt mondta, hogy bent volt a börtönben és emlékszik, hogy Jézusról beszéltem. Lepacsiztunk úgy válltunk el.

Nagyon boldog voltam (vagyok), mert mindig arra vágyok, hogy legyen visszajelzés, hogy az a munka amit végzek (zünk) nem felesleges időpocséklás. Így erősít bennünket a mi Urunk!

ÜDV

Jéhu 

rózsa üzente 2014-12-12 23:47:16

Mennyi szeretet fér egy cipős dobozba,
avagy mennyi szeretet fér el egy kisgyermek szívében?

Munkám során az advent évről-évre megterhelő, sok erőfeszítéssel járó időszak. Az első egy-két hetében gyakran eszembe jut, vajon van-e értelme a készülődéssel járó hajtásnak, a sokféle programnak. Minden évben megfogalmazódik bennem az elég – a nem vágyom másra, csak nyugalomra. Azután, ahogyan közeledik a karácsony a sok, gyerekek közt megélt csoda folytán egyre oldódik a feszültség. Egy ilyen csodának lehettem részese idén advent harmadik hetében.

Az osztályommal részt vettünk egy külső kezdeményezésű cipős doboz gyűjtésben. A szokásostól eltérő módon nem a már becsomagolt dobozokat szedtük össze, hanem technika órán mi magunk raktuk össze azokat. A gyerekek játékokat, finomságokat hoztak, én vállaltam, hogy szerzek dobozokat, a szülők pedig megvásárolták a csomagoló papírt hozzá.

Nagyon élveztük. Ezen túl, pedig újra rácsodálkozhattam arra, amit mi felnőttek hajlamosak vagyunk elfeledni, és amit azt hiszem, a gyerekek jól ismernek…

Jézus így érti ezt: „…Bizony mondom nektek, ha meg nem tértek, és olyanok nem lesztek, mint a kisgyermekek, nem mentek be a mennyek országába.  Aki tehát megalázza magát, és olyan lesz, mint ez a kisgyermek, az a nagyobb a mennyek országában.” Mt. 18,3-4

            Szerdai napon csomagoltunk. Csak néhány nappal előtte szóltam nekik róla. Kedden az egyik kislány mosolyogva húzott elő a táskájából annyi kincset, ami roskadásig töltött két dobozt, illetve az egyik fiúcska ijedten kapott a fejéhez, hogy az udvaron felejtette, amit hozott – ez némi keresés után elő is került. Szerdára annyi minden gyűlt, hogy a kis létszámú (12 fős) osztály kilenc dobozt rakott össze. Csütörtökön még kettőt sikerült – ehhez volt, aki áldozatkészen a saját technika dobozát ajánlotta fel, mivel fogytán voltak cipős dobozaink. Hétfőre még két dobozt ígértek…

              Azon túl, hogy mindenkinek még rajzoltunk is, és egyedi díszítésű címkével láttuk el a csomagolást – ami kifejezi, hogy gondolok rád és szeretlek – valami sokkal több történt.

Az egyszerű, saját készítésű díszekkel ékesített osztály karácsonyfa alatt most áll tizenegy ajándék. Megszokott kép ekkortájt. Akár karácsonyi dekoráció is lehet – első ránézésre. Külső szemlélőnek talán nem is jelent különösebben semmit.

„…ha olyanok nem lesztek….”  A tizenegy doboz nem sok. A kép is szokványos. De láthatjuk, mi vagy inkább ki van mögötte: A Mindenség Ura, Jézus Krisztus, aki elkészítette számunkra mindezt. Aki képessé tett bennünket ez alkalommal adni, úgy, hogy közben mi gazdagodtunk.

Csabika üzente 2014-07-22 23:44:51

Milyen jó, hogy testvérek vagyunk és számíthatunk egymásra!

Tegnap este jöttünk haza és Eplénynél megállt az autó, lerobbantunk. (Nagybátyámnak vittünk bútort a szüleimmel). Édesanyám stoppolt, de senki nem állt meg. Majd jött egy busz, felszálltak a munkások (munkásjárat volt), édesanyám mondta, hogy lerobbant az autó elvinne-e Veszprémig. A buszsofőr válasza határozott NEM volt, (bunkó), ráadásul ismerős is volt, nagybátyámék fölött négy házzal lakik. Én közben az autót próbálgattam, ez egy VW T4, majd csörög a telefon, és Drága Lajos tesó hív, hogy mi van velem, - sajnos most állt meg az autó és nem jutunk haza. Lajos tesókám  egyből felajánlotta a segítséget, hogy eljön és haza húz. Sajnos öcsém vidéken, egyik haver nyaral, a másik már ivott (már megint az alkohol :) ) Hála az Úrnak, hogy még telefonálnom se kellett és már jött is a segítség!

Az Úr áldjon Lajoskám!!!

Jó az ÚR!!!

Üdv:csabika

Csabika üzente 2014-07-22 23:44:51

Milyen jó, hogy testvérek vagyunk és számíthatunk egymásra!

Tegnap este jöttünk haza és Eplénynél megállt az autó, lerobbantunk. (Nagybátyámnak vittünk bútort a szüleimmel). Édesanyám stoppolt, de senki nem állt meg. Majd jött egy busz, felszálltak a munkások (munkásjárat volt), édesanyám mondta, hogy lerobbant az autó elvinne-e Veszprémig. A buszsofőr válasza határozott NEM volt, (bunkó), ráadásul ismerős is volt, nagybátyámék fölött négy házzal lakik. Én közben az autót próbálgattam, ez egy VW T4, majd csörög a telefon, és Drága Lajos tesó hív, hogy mi van velem, - sajnos most állt meg az autó és nem jutunk haza. Lajos tesókám  egyből felajánlotta a segítséget, hogy eljön és haza húz. Sajnos öcsém vidéken, egyik haver nyaral, a másik már ivott (már megint az alkohol :) ) Hála az Úrnak, hogy még telefonálnom se kellett és már jött is a segítség!

Az Úr áldjon Lajoskám!!!

Jó az ÚR!!!

Üdv:csabika

Csabika üzente 2014-07-22 23:44:51

Milyen jó, hogy testvérek vagyunk és számíthatunk egymásra!

Tegnap este jöttünk haza és Eplénynél megállt az autó, lerobbantunk. (Nagybátyámnak vittünk bútort a szüleimmel). Édesanyám stoppolt, de senki nem állt meg. Majd jött egy busz, felszálltak a munkások (munkásjárat volt), édesanyám mondta, hogy lerobbant az autó elvinne-e Veszprémig. A buszsofőr válasza határozott NEM volt, (bunkó), ráadásul ismerős is volt, nagybátyámék fölött négy házzal lakik. Én közben az autót próbálgattam, ez egy VW T4, majd csörög a telefon, és Drága Lajos tesó hív, hogy mi van velem, - sajnos most állt meg az autó és nem jutunk haza. Lajos tesókám  egyből felajánlotta a segítséget, hogy eljön és haza húz. Sajnos öcsém vidéken, egyik haver nyaral, a másik már ivott (már megint az alkohol :) ) Hála az Úrnak, hogy még telefonálnom se kellett és már jött is a segítség!

Az Úr áldjon Lajoskám!!!

Jó az ÚR!!!

Üdv:csabika

Kornél üzente 2014-07-18 07:34:52

Dávid, az Isten szíve szerint való férfi és király azért (is) írta le ezt a zsoltárt, mert „tudta”, hogy ma bátorítani fog vele engemet is!

(Zsoltárok 18:3,34,37)

„Az Úr az én kőszálam, váram és megmentőm, Istenem, kősziklám, nála keresek oltalmat, pajzsom, hatalmas szabadítóm, fellegváram!”

„Olyanná teszi lábamat, mint a szarvasoké, magaslatokra állít engem."

„Biztossá teszed lépteimet, és nem inognak bokáim.”

Kornél üzente 2014-07-09 14:27:25

" Hálát adok az Úrnak teljes szívemből, elbeszélem minden csodatettedet." (Zsolt 9:2)

Ma ismét voltunk Annával kezelésen, kötözésen.
Ma az orvosunk jó hírt közölt: 
Anna lábán a sebek gyógyulása láthatóan elindult, így már nincsenek veszélyben az ujjai!  
Az én sebeim is szépen gyógyulnak!
Jó az ÚR! Meghallgatta az értünk elmondott sok-sok imát!  Köszönjük mindenkinek az imákat és a bátorítás!!!
Még "hosszú út áll" előttünk a teljes felépülésig, de mindenre van erőnk a Megváltó Jézus Krisztus által!

Kornél üzente 2014-07-09 14:27:25

" Hálát adok az Úrnak teljes szívemből, elbeszélem minden csodatettedet." (Zsolt 9:2)

Ma ismét voltunk Annával kezelésen, kötözésen.
Ma az orvosunk jó hírt közölt: 
Anna lábán a sebek gyógyulása láthatóan elindult, így már nincsenek veszélyben az ujjai!  
Az én sebeim is szépen gyógyulnak!
Jó az ÚR! Meghallgatta az értünk elmondott sok-sok imát!  Köszönjük mindenkinek az imákat és a bátorítás!!!
Még "hosszú út áll" előttünk a teljes felépülésig, de mindenre van erőnk a Megváltó Jézus Krisztus által!

Jéhu üzente 2014-07-08 21:21:16

Érdekes, hogy csak a Károli fordítás szerint pók, máshol gyíkot ír.