A közös motorozás szabályainak betartása nem öncélú dolog. Jó neked és jó a csapatnak is, mert biztonságosabban, hatékonyabban tudunk haladni, kevesebb stressz és több élvezet jut mindenkinek
Találkozás, illetve közös indulás
Közös túrákon a megbeszélt találkozási pontra lehetõleg pontosan érkezzél, mert ezzel a többiek idegrendszerét kíméled, de neked is fontos, mert a megbeszélt indulási idõpontot általában betartjuk! Ugyanez vonatkozik a többnapos túrákon a reggeli, illetve megállások utáni közös indulásokra is. A túravezetõ mindig elõre közli az indulási idõpontot, illetve öt perccel a tervezett indulás elõtt hangosan figyelmezteti a csapatot, majd két perccel indulás elõtt beindítja a motort és az indulási pontra áll. A többi motoros mögé sorakozik fel az elõre megbeszélt sorrendben, a megfelelõ alakzatban. A túra kezdetén a találkozási pontra lehetõleg telitankolt motorral gyere, így a tankolások miatti megállásokat a túravezetõ mindig a legkisebb hatótávolságú motorhoz képest tudja majd meghatározni.
Ha forgalmi okokból, vagy bármi más okból elõre láthatóan késel, sms-ben, vagy telefonon jelezd a túra szervezõjénél, vezetõjénél, így megbeszélhetitek a tervezett útvonalat és a csapat után tudsz jönni, majd csatlakozni.
Indulás elõtt a túravezetõ egy rövid eligazítást tart a résztvevõknek melyben ismerteti a tervezett útirányt, a tervezett megállási helyeket (tankolás, étkezés, stb.). Elmagyarázza a karjelek jelentését és használatát, amelyek a menet közbeni kommunikációt segítik.
Haladás az úton
A legfontosabb dolog menet közben, hogy milyen alakzatban motorozunk. Az egymás melletti motorozás semmilyen körülmények között nem ajánlott, mivel nem biztosít elég helyet a manõverezésre, például hirtelen irányváltások esetén. Általában a hagyományos "lépcsõzetes" (cikk-cakk) alakzat a legmegfelelõbb. Ebben az alakzatban a túravezetõ a forgalmi sáv bal oldali harmadán halad, míg a következõ motoros kb. 1 másodpercnyi távolságra ugyan azon sáv jobb oldalán motorozik. Így minden motoros kb. 2 másodpercnyi távolságra van az elõtte haladótól.
A lépcsõzetes (cikk-cakk) alakzat elõnyei, hogy kevesebb helyet foglal el az úton a csapat, minden motoros biztonságos távolságra van a körülötte haladóktól, így elegendõ hely jut a manõverezésre, fékezésre. A csapatban motorozók jobban áttekinthetik az egész csapatot, jobban látják a többieket, így kisebb az esélye annak, hogy más közlekedõk kettévágják a konvojt és ezáltal néhányan leszakadjanak, illetve ha az elöl haladók hirtelen fékezésre, irányváltásra kényszerülnek, a hátrébb lévõk is idejében észlelik a manõvert.
A csapat elején mindig tapasztalt motoros haladjon, pontosabban egy olyan motoros, akinek a túrák vezetésében van tapasztalata.
Haladás közben a visszapillantó tükör használata rendkívül fontos. Sok veszélyhelyzetet megelõzhetünk, illetve elkerülhetünk, valamint figyelemmel kísérhetjük a mögöttünk motorozókat is, így megelõzhetjük például, hogy a hátul jövõk elszakadjanak a csapattól. Ha azt látjuk, hogy a mögöttünk haladó valamiért lemarad, csökkentsük a sebességünket, és ha az elõttünk haladók is így tesznek, a csapat együtt marad.
Ha lehetséges, mindig próbáljuk meg tartani a túravezetõ által diktált tempót, hisz õ mindig a leggyengébb motorosokhoz igazítva határozza meg a csapat sebességét. Tehát csak indokolt esetben lassuljunk le, például mûszaki hiba, darázscsípés, stb. esetén. Azonban ha úgy ítéljük meg, hogy képességeinkhez, gyakorlottságunkhoz, vagy motorunk menettulajdonságaihoz képest az elõttünk haladó sebessége túl gyors, semmiképpen se próbáljuk meg az õ tempóját tartani, hanem a saját magunk által biztonságosnak ítélt sebességgel közlekedjünk. Különösen fontos ez kanyarodás esetében!
A másik nagyon fontos pozíció az utolsó „záró” motorosé. Õ a felelõs azért, hogy senki se maradjon le, és ne maradjon egyedül az út szélén, ha lerobbanna, éppen ezért a záró motoros(ok) is a tapasztaltabbak közül kerüljenek ki.
A rutintalanabb, „fiatalabb” motorosok tehát mindig a csapat közepén haladnak.
Csapatban motorozva (is) az egyik legveszélyesebb a keresztezõdésen való áthaladás. Minden keresztezõdést kellõ óvatossággal, biztonságosan és a szabályokat betartva közelítsünk meg! Nem egyenrangú utak keresztezõdésénél, ha a fõútvonalon motorozunk, akkor is fokozott figyelemmel haladjunk át a keresztezõdésen. Ha mi érkezünk keresztezõdésbe alárendelt úton, akkor megfelelõ sebességre lassítva zárkózzunk fel olyan szorosan, amennyire csak lehetséges, így a csapat rövidebb helyet foglal csak el. Akár táblával, akár jelzõlámpával, akár jobbkéz-szabállyal védett keresztezõdésbe haladunk be, a túra elõtt elõre megbeszélt módon a csapatból kiváló „öreg motoros” a keresztezõdésbe való beállással biztosítja a keresztezõdésben az egész csapat áthaladását. Ez persze nem biztos, hogy a legszabályosabb, de véleményem szerint a legbiztonságosabb, nem véletlenül alkalmazzák gyakran a csapatban motorozók. Miután a keresztezõdésen való áthaladás megtörtént, a lezáró motoros legutolsónak zárkózik, és ha lehetõsége van rá, folyamatos elõzéssel visszatér a helyére. Erre mindig számítsatok!
Elõzni az alakzaton belül – rendkívüli eseteket kivéve – nem szabad, mert veszélyes lehet, a kezdõ motorosokat megzavarhatja. A rendkívüli esetek közé nem tartozik sem a fényképezés, sem a videózás esete, de még akkor sem lehet elõzni, ha az elõttünk haladó gyengébb képességû motoros egy elõzésbe nem mer belemenni. Majd utolérjük a csapatot, de a másikat balesetveszélyes helyzetbe belehajszolni felelõtlenség. Különben sem sietünk sehová: „Az út a cél.”
Elõzés, kikerülés
Az élen haladó motoros jelzi az elõzési szándékot, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a csapat tud elõzni. Egy nagyobb jármû, vagy jármûsor elõzésénél figyelembe veszi, hogy egyszerre csak egy motor elõzhet, hogy váratlan esemény esetén legyen idõ a korrigálásra. Elõzés után az élmotoros (illetve az elsõ helyen lévõ motoros) az elõzési sebességgel visszatér a sáv bal elsõ harmadába, helyet hagyva az utána elõzõknek. Elõzés után a sebességet csökkenteni nem szabad, mert így nem marad hely a mögöttünk érkezõ motorosnak, illetve jó esetben is megnehezítjük a dolgát. Elõzéskor természetesen az alakzat megbomlik, azaz semmiképpen sem szabad két motornak egymás mellett elõzni, még akkor sem, ha az egyik kissé lemarad.
Ha más jármû elõzi a csapatot, fõleg nagyobb forgalmú utakon, lehúzódással, egy sorba rendezõdéssel segítsük az elõzõt. Számítsunk arra, hogy – legalábbis a hazai utakon – az autósok az egy nyomon haladó jármûvek (kerékpár, motor) elõzésekor gyakran nem hagynak kellõ oldaltávolságot. Ezért is nagyon fontos, hogy a visszapillantó tükör folyamatos használatával mindig tisztában legyünk a körülöttünk zajló eseményekkel, hisz egy hirtelen fékezés, vagy irányváltás miatt a mögöttünk haladó motorost is veszélybe sodorhatjuk.
Ha az úton kátyút, olajfoltot, kõfelhordást látunk, mindig óvatosan kerüljük ki, tartózkodjunk a hirtelen irányváltásoktól!
Forgalmi akadályoknál, például lerobbant gépjármû kikerülésekor, útjavításoknál húzódjunk szét egyes oszlopba, a sebességet csökkentsük, hogy idõben reagálhassunk a megváltozott útviszonyokra.
Parkolás
Lehetõség szerint egy helyen, rendezett formában parkoljunk! Ha lehetséges, úgy állítsuk le a motort, hogy az már a következõ indulás irányában álljon! Legfontosabb azonban, hogy lejtõs úton lehetõség szerint ne parkoljunk a motor orrával lefelé, illetve lejtõn parkoláskor a motort mindig sebességben kell hagyni. Személy szerint tanácsolom, hogy bárhol is parkoljunk, azt mindig egyes sebességi fokozatba kapcsolva tegyük.
Folyt. köv.!