A vasárnapi Istentisztelet nagyon különleges volt több szempontból is. Kornél, de mi sem tudhattuk, hogy nem mindennapi ima, és áldáskérések lesznek ezen a napon. Erre egyrészt a műtét előtt álló Csabika, másrészt az időközben betoppant Szent család, és annak legifjabb tagja, Dávidka személye adott okot. Az ima és áldáskérésnek természetesen Kornél mindkettőjük esetében eleget tett ( Dávid megáldása ide kattintve nézhető) . Dávidka mennyei nyelveken adott hálát az esemény után. Ezt csak azért merem így leírni, mert az apukája Árpi az imádkozásunk alatt is megértette Dávidka nyelveken való imáját, amelyben közölte, hogy ő, a közös, hangos imádkozásnak a híve. Pedig mi tudatlan külső szemlélőként azt gondolhattuk, hogy Dávidka éhes, esetleg nem aludta ki magát, vagy egyszerűen véleményét még csak így, hangosan tudja kifejezni, de úgy látszik, híján vagyunk még a gyümölcsöknek.
A megpróbálás volt az alapgondolata annak a bevezetőnek, amellyel Kornél indította a rábízott gondolatok átadását. Saját életéből vette a példát, és elmondta, hogyan próbálta meg az Úr őket a balesettel kapcsolatban. Nagyon jó volt hallani, hogy kiállták a próbát. Tiszta szívvel mondhatják azt is, hogy a balesetük utáni megbocsájtás számukra már, csak egy csodálatos bizonyság. A baleset utáni kórházi beszélgetések egyikét felidézve érthetővé vált Jézus Krisztus üzenete a bizonysággal kapcsolatban. A megdöbbentő élethelyzetet hallva, elgondolkozhatunk, és újraértelmezhetjük a megbocsájtás szükségességét, értelmét. A továbbiakban az Apostolok Cselekedetei-ből hangzottak el igeversek, és ezek képezték az üzenet alapját. Nem hiszem, hogy lett volna közülünk olyan, akinek a Szent Szellem ne tette volna érthetővé az elhangzottakat. Most nem fogom leírni miről volt szó. Teszem mindezt azért, hogy serkentselek benneteket a napokban felkerülő hanganyag meghallgatására ( ide kattintva eléred ), másrészt pedig, ne az én gondolataim befolyásoljanak benneteket. (hátha az én gondolataim nem a ti gondolataitok:-)) Az istentiszteleten azt is megtapasztalhattuk, hogy Csabika, Isten különösen csodálatos teremtménye, és ezzel a megállapítással tudom, nem vagyok egyedül. Felfoghatatlan az a nyugalom, hit, odaadás, és tisztaság, amit a feleségével együtt sugároznak. Ezt az életet, csak akkor lehet így megélni, ha valakinek szemernyi kétsége sincs Jézus Krisztus nevének jelentése felől, mert ez a név mindenek feletti, azaz: MINDENEK FELETTI!
Forester